Itt az eddig velem történt lovas történetemet osztom meg veletek! Ha ezt elolvasod minden más menüpont tartalmát megérted az "Én és a lovak!" menün belül!

Történetem:
Mint minden lórajongó, én is szerettem volna egy lovat! Anyunak már volt egy nyers lova, Iszett, akit 2 évesen vett meg, teljesen nyersen. Hallott erről a Parelli módszerről, és mint lófanatikus, ő is a legjobbat akarta a lovának! Elvitte egy lovas tanfolyamra, ahol egyben be is lovagolta kezdő lovasként. Nagyon megtetszett neki ez a módszer, ezért azt akarta hogy és is megtanuljam ezt! De mivel akkor kicsit kicsi voltam, ezért egy olyan ló kellett nekem, amelyik ezt már tudja és a tanfolyamon csak nekem kell majd tanulnom, és így könnyebb nekem egy tapasztalt lóval. Keresgettünk, keresgettünk amikor megtaláltuk a Mirzát.!! Nem volt nagy, tudta a Parelli módszert, könnyen kezelhető volt, és megfizethető áron, útlevéllel mindennel együtt volt, tehát tökéletes. Meg is vettük. Késöbb derült ki, hogy az ez elötti tulaj akinél volt, az lovasíjjász volt, és ott ugyebár csak lépés és vágta van. Tehát nem nagyon akart ügetni, vagy ha ügetett is, akkor is nagyon eldarálta.! De végülis úgy ahogy megtanultam a Parelli alapszintjét! Közben ahol eddig tartottuk őket, anyu (mostmár volt) barátja vett egy új lovat, Manó-t.(Manci-t)!! Anyu mesélte, hogy miket csinált az a ló! (A körülményekről és minden Manóval kapcsolatos információ megtalálható a "Manó-ról" menüpontban.!!) Féltem is tőle, nem is foglakoztam vele. Anyu volt barátja le akarta vinni a lovát Csesznekre, hozánk. Ám ekkor már be lett fedeztetve az Iszett, Ígéret nevű ménnel, amely elég szép eredményeket ért el, és benne is volt az évi ménkatalógusban.! Kicsit szivatott minket az Iszett, mert sejtettük hogy mikor várható a csikó, hogy ott lehessünk és közbeavatkozhassunk ha valami baj van, de nem akart előbújni. ^.^ Majd egy reggel csörög a telefon anyu volt barátjának az apjától, hogy megszületett a csikó. Fél éves korában vittük el a többi lóval. Aztán ugye van ott egy vendégházunk , aminek van egy nagyobb udvara. Oda elvittük a lovakat. Mind a 4 ló kényelmesen elfért, volt féltető is ahova beálhattak ha esett az eső meg minden.  Közbe persze tanultam lovagolni. Aztán eljött a tél; lent volt egy istálló és oda vittük őket bértartársba, de ott egész télen csak bent álltak a boxokban. Nyáron (2008-as) ismét odavittük a vendégházhoz. Van ott egy lovász(Dávid a neve, fiatal kb.20 éves, de olyan mint egy 18éves xD) és anyu fizetett neki, hogy lovagoljon velünk. Én a Mirzán, Melinda a Mancin, Dávid a saját lován,Guliver-en. Hiába volt lent a Manci, féltem tőle és nem foglakoztam vele...Mirza volt a mindenem!!♥ Aztán anya mondogatta hogy nem lovagoljak rajta ennyit, mert már elég idős meg minden, de akkor nagyon Mirza rajongó voltam.!! Aztán sokat unatkoztam a nyáron és rengeteg időt töltöttem velük, pl. délben amikor pihentek, akkor ráfeküdtem Mirzára és vele pihentem, szóval egész nap velük voltam és néha-néha odamentem a Mancihoz és megsimogattam aztán gyorsan mentem is nehogy valami rosszat csináljon. A sok együtt töltött idő alatt lettem Mirza fan, akkor szerettem meg igazán. Aztán egyre merészebb lettem a Mancinál; a Mirzának szinte minden nap ki szoktam pucolni a lábát, Iszett-nek is, csikónak(Lucky-nak) még nem mertem mert még csínytalan csikó volt, aztán...elkezdtem gondolkozni, hogy megpróbáljam e a Manci-nak. Az első kettőt sikerült, a hátsót meg sem próbáltam, mert féltem is hogy megrúg, meg akkor még nem is nagyon tudtam hogy kell jól megfogni, úgyhogy nem is kockáztattam. Aztán ugye jött az ősz és a tél. Anyu nem akarta megint levinni őket abba az istállóba, mert télen nagyon keveset vagyunk Cseszneken. Úgyhoyg keresett egy Veszprémhez viszonylag közeli lovardát jó áron. Ekkor találtuk meg a Frank-ot! Ő egy német férfi, aki beköltözött Magyarországra. Régebben mi akartuk megvenni azt a lovardát, de Ő elöbb vette meg. Előszőr csak két lovat tudtunk vinni, mert csak 1 2-es lószálítója volt, meg meleg is volt, mge messze is volt, úgyhogy 2 ló otthon maradt. A Manci és a Mirza. Ekkor keztem egy kicsit többet foglakozni a Mancival mint eddig. Aztán őket is elvittük 1-2 nap után. Így már mind a 4 ló Vilonyán volt a Franknál.!! Nyár vége volt, tehát még tudtam jó sokat lovagolni. Még mindig a Mirzán lovagoltam. Aztán a Mirza lesántult mert megrúgta egy msáik ló, de csak ideiglenesen, meg anyu szerint elég rakoncátlan  a Manci, és látta hogy milyen jól kezelem a Mirzát is. Úgyhogy mondta hogy addig a Manci-t is lovagolhatnám. Féltem is, meg furcsa is volt egy magasabb lovon ülni, de ideje volt már, meg anya azt mondta hogy minél több lovon ül az ember, annál több tapsztalata lesz. Elkezdtem lovagolni a Mancit, és egy idő után összeszoktunk, és egy bizonyos fogik meg is bíztunk egymásban. Aztán már annyira megszerettem, hogy meg is akartam próbálni rajta a vágtát. Megpróbáltam, de pattogtam. Aztán látta a Frank, és mondta hogy próbáljam meg úgy, hogy kiállok a nyregből vágta közben és akkor nem pattogok, és a ló is jobban megy. SIKERÜLT! Attól kezdve sokat gyakoroltam a vágtát és élveztem is. Aztán egy nap mondja a Frank hogy kimehetnénk terepre. Nagyon örültem neki, alig vártam hogy kimenjünk. Kint vagyunk, sétáltunk, ügettünk, sétálunk....és a Frank mondja hogy most jön a vágta.! O.o Mondom: "Mi? Mondtam hogy még nem megy!" Akkor még csak pár napja vágtáztam. Erre vágtáztunk, naplemente, füves mező, és nagyon gyors vágta....meseszép,egy álom volt!! Soha nem felejtem el! Persze ugye összeszoktunk már nagyon a Mancival úgyhogy már simán felvettem a hátsó lábait is.! Meg majd olvashatjátok a Manci-menüben, hogy nagyon félti a kajáját, de nálam kézből evett, nem sunyított, de azért figyelt hogy hova viszem a kaját. Aztán ősz és tél között történt velem egy baleset, és bakolt a Manci, nem volt rajtam sajnos kobak, és belefejeltem a földbe. Több infó az Esések menüben.

2009
Nos igen, a baleset után egészen február közepéig nem lovagoltam, mert nem is volt zsebpénzem lemenni busszal, mivel anyu kórházba volt addig, meg mire leértem volna besötétedett volna, mert ugyebár rövidebbek a nappalok. Aztán 20.-a körül lejutottam, mert nem bírtam már. Ez alatt a 2 -3 hónap alatt teljesen kikészültem, anyám kórházba, lovag nuku, csak lovas filmeket, oktatásokat néztem, videókat, képeket, minden csak lovas volt. De nem volt elég, muszály volt lejönnöm. Ajándékba vittem egy tábla csokit a Frank-nak meg a Robi-nak, mert amíg nem tudtam menni, addig a Robi lovagolta. Mostmár kb. 3-4szer voltam már lovagolni, és megint fáj bellül a combom, mint amikor először ültem lovon xD
Március-április:
Már nagyon jól megy a vágta, már ülve is megyeget! A Frank nem tud róla, mert félek hogy szólna érte, de megpróbáltam átugratni, egy farönköt. Először azt hitte, hogy járóiskola, ezért ügetve ment rá először. Aztán az akadály előtt bíztattam, hogy galoppozzon tovább! SIKERÜLT! Azóta, amikor a Frank pl. a karámokat javítgatja, sunyiban ugratgatok! :D
Nyár:
Nem tudtam annyit foglakozni Mancival, mert segítenem kellett a szüleimnek, ezért Manci bizalma kicsit alábbhagyott, és elkezdett "kóstolgatni", és a szüleimnem nem tetszett, pedig tudtam, hogy a foglakozáshiány miatt van. Erre nyár végére azt mondták, hogy a Norbinak kell, mert lovasoktatást szeretne, és kevés a ló. Persze amikor megakartam látogatni, vagy lovagolni akartam rajta, nem engedték. Már akkor éreztem, hogy mindez csak ürügy volt, mert féltek, hogy bántana, pedig pont én voltam az aki "megszelidítette". Így suttyomban elvették, és amikor sírtam miatta, orditottak velem, hogy ledobott, megakart harapni, ne szeressem. Ezt nem kérhetik...de nem tudok mit tenni....:S :'(

2010
2010. március 31-én elhoztuk a Norbitól Mancusom :P Egy videót is csináltam róla, betettem a videókhoz :D Nagyon boldog vagyok, tudták, hogy így lesz a legjobb nekik is XD
Jópár kilót még magára szedett, hisz egész télen csak zabált, ilyen dagadt még soha nem volt. És mint kiderült, azóta hogy bevezettük a legelőre, onnnan kinem hozták egyszer sem, csak akkor amikor elhoztuk. Nem is mertem vezeti, mert hátha visszabolondult vagy pofátlan vagy nem is tudom :S :P
A nyár nem volt nagy szám, a télről meg már vannak blogbejegyzések ;)

Először is köszi hogy elolvastad, másodszor pedig remélem hogy nem untad el az agyad, de a véleményed írd meg a "Véleményezd!" menüpontban!